Megsemmisült, elbontott szobrok

Készült: 2013. január 06. vasárnap, 09:27

Ha a Városligetben járunk, szinte lépten - nyomon belebotlunk egy-egy szoborba. Kevesen tudják azonban, hogy a két világháború között még több szoborral találkozhatptt a ligeti sétáló. Közülük több megsemmisült a háborúban, eltűnt vagy 1945 után politikai, ideológiai okok miatt raktárba került. Sőt Darányi Ignác szobra beolvasztva, a Sztálin szoborban "élt tovább". Megpróbáltuk összegyűjteni ezeket a szobrokat, felkutattuk történetüket és amelyikről lehetett, képet is beszereztünk. Ha a Városliget régi szobraival kapcsolatban bármilyen információja, adata, képe van, megköszönjük, ha megosztja velünk.

ÁLLÓ FÉRFI AKT (HALÁSZFIÚ) A dr Medgyessy Ferenc által készített kb. 200 cm-es műkő kútszobor a Széchenyi Fürdő strandján állt. Az 1944-es bombázások során megsemmisült.
ARANY JÁNOS EMLÉKPAD Weichinger Károly tervei alapján Reményi József érem és szobrászművész készített mészkőből, a Közlekedési Múzeum előtti kerek játszótéren (nagyjából a mai KRESZ park helyén) állt. Arany János halálának 50. évfordulójáról 1932-ben a főváros külön emlékművel kívánt megemlékezni, és mivel a költő különösen kedvelte a Ligetet és idős korában ideje jelentős részét  itt töltötte, kézenfekvő volt a városligeti helyszín. A város vezetése ezért úgy döntött, hogy a költő emlékét egy mindenki által használható emlékpaddal kívánja megörökíteni. A pad magas középső hátfalán, mely előtt egy gyermek-pad állt, hosszú dombormű futott végig, amely Arany költészetének legismertebb hőseit jelenítette meg: Toldit, Hunort a csodaszarvassal, Budát, Attilát és Detrét, Szilágyi Erzsébetet, Kund Abigélt. A kiemelkedő középső részt két alacsonyabb szárny vette közre felnőttek részére szolgáló padokkal. Falszerű mészkő kőtámláján az „Állította kedvelt ligetében Arany Jánosnak, a magyar mult nagy énekesének a főváros közönsége” felirat volt olvasható. 1936-ban megrongálták, majd a második világháború végén elpusztult.
BARTHA MIKLÓS SZOBRA (Istók János alkotása) Bartha Miklós (1848-1905) politikus, publicista, 1873-tól haláláig Függetlenségi párti országgyűlési képviselő, a magyarság dunavölgyi fennhatóságának elkötelezett híve. Úttörő szerepe volt az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) megalakításában. Tisztelői eredetileg a síremléke elkészíttetésére szerveztek jótékony akciót, de a befolyt bevételek minden várakozást felülmúltak, így szóba került egy szobor felállítása is. A meghirdetett tervpályázat második fordulója után Istók János kapott megbízást a szobor elkészítésére.. Az 5,5 méteres, pátyi mészkőből készült talapzaton álló 250 cm-s bronz alak szónoklat közben, szívére szorított kézzel ábrázolta a politikust. A talapzat két oldalán pihenő kőpadot alakítottak ki. A szobrot 1914. június 21-én állították fel az Ajtósi Dürer sor és a Stefánia (mai Olof Palme sétány) sarkán. 1949-ben lebontották és a Budapest Galéria raktárában helyezték el.
CSENGERY ANTAL SZOBRA (Csiszér János alkotása) Csengery Antal (1822-1880) politikus, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Földhitelintézet igazgatója. Egykor nyári villája a Liget szélén, az Aréna úton állt. 250 cm-es haraszti mészkőből készült talapzaton álló 220 cm-es, bronzból készült szobrát 1938-ban állították fel a Damjanich utca Aréna (ma Dózsa György ) út sarkán, a Regnum Marianum templom mellett. 1951-ben a Sztálin szobor felállítása miatt a Dózsa György utat kiszélesítették, és mivel a szobor útban volt, egyszerűen elbontották és áthelyezték az Almássy térre, ahol ma is áll.
DARÁNYI  IGNÁC SZOBRA (Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása) Darányi Ignác (1849-1927) jogász, agrárpolitikus, négy kormányban, összesen tíz évet töltött földművelésügyi miniszterként. Jelentős szerepe volt abban, hogy az Ezredéves Kiállítás után nem bontották le az eredetileg csak ideiglenes épületnek szánt Vajdahunyadvárat, és hogy az épületben talált otthonra a Mezőgazdasági Múzeum.  A Magyar Mezőgazdák Szövetségének elnöksége 1927. május végén határozta el, hogy szobrot állít Darányinak. A gyűjtés eredményeként 60.000 pengő állt rendelkezésre, a hiányzó összeget a Földművelésügyi Minisztérium és a Főváros pótolta. A mű, melyet 1931. május végén avattak fel, padon ülve ábrázolta a volt földművelésügyi minisztert. Eredetileg a Mezőgazdasági Múzeum elé szánták, a Főváros azonban, hogy az Anonymus szobor közelségét elkerülje, az épület tó felöli hátsó, reneszánsz homlokzatánál, a „Német torony” előtti sziklakertben állította fel. A talapzatán felirat volt: „SI MONUMENTUM QUAERIS, CIRCUMSPICE” (Ha emléket keresel, tekints körül). A szobor 1944 végén, a bombázások során megsérült. Maradványait a szoboröntő Vignali cég tárolta 1950-ig, ekkor elszállították, majd valószínűleg beolvasztották a Sztálin szoborba. A műalkotás kisméretű változata a Mezőgazdasági Múzeum birtokában van, a 2007-es centenáriumi kiállításon a közönség is megtekinthette.
FERENC JÓZSEF SZOBRA (Füredi Richárd alkotása) A Millenniumi Emlékmű jobb oldali oszlopsorának hetedik szobra volt. Készült:1906-ban. Az uralkodót lovassági tábornoki egyenruhában ábrázolta. 1919-ben a szobrot ledöntötték és összetörték, majd a Tanácsköztársaság bukása után 1929-ben Zala György a szobrot újra mintázta, de már nem az eredeti, huszárgenerálisi egyenruhában, hanem koronázási palástban. 1945 után a szobrot eltávolították és a sülysápi szoborraktárba került.
HÜVELYK MATYI SZOBOR (Telcs Ede alkotása) A kalandos sorsú szobrot eredetileg a városmajori nagy játszóterén állították fel 1932-ben, innen került át 1954-ben a Vidámparkba. 1981-ben kútszoborként újra visszakerült a Városmajorba, majd később innen ellopták. 2007-ben kőből újra elkészítették a szobrot, a Baján található bronz másolat alapján. Az 1920-as években felmerült, hogy a főváros játszóterein épüljenek a gyerekek képzeletét megmozgató dísz kutak. Ennek megvalósítása érdekében a főváros felkérte Telcs Edét, hogy a már több kiállításon díjat nyert Hüvelyk Matyi szobrát ilyen kút céljára formázza újra. A bronzból készült Hüvelyk Matyi egy nyolcszögű oszlopon állt, melyet kerek medence vett körül.
	tovább