Loading
  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg

Városliget lexikon - minden, amit a Városligetről tudni érdemes

Ez a kislexikon 94 címszót tartalmaz.
0-9 Mind A B C D E F G H I J K L M N O P Á Ö Ő
Page:  1 2 3 4 5... Next »
Címszó Jelentés
1838. ÉVI ÁRVÍZ

1838 rendkívül csapadékos és hideg tele után hirtelen köszöntött Pestre a tavaszi enyhülés. A Csepel-sziget alatt feltorlódott jégtáblák útját állták a Duna szabad folyásának, így a hatalmas víztömeg március 13-án éjjel váratlanul zúdult a városra, ahol éppen országos vásárt tartottak. A Városliget magasabban fekvő, lankás területe nyújtott menedéket a belső városrészekből elmenekült több ezer embernek.

1956-OS EMLÉKMŰ

Az I-Ypszilon alkotócsoport (Emődi-Kiss Tamás, Papp Tamás építészek és György Katalin, Horváth Csaba képzőművészek) alkotása. Az 56-osok terén (volt Felvonulási tér) áll. A 2006. október 23-án felavatott emlékmű erősen szimbolikus jellegű: a 35 méter él hosszúságú, egyenlő szárú háromszöget alkotó vasoszlopok 56 fokos acélékben végződnek, az ék éle mintegy felgyűri a tér – 23x23 cm-s kockakövekből álló- burkolatát. A vasoszlopok magassága az ék felé haladva folyamatosan emelkedik, átmérőjük szintén 23x23 cm, felületük rusztikusan rozsdamarta. Az alkotók szándéka szerint a sűrűn álló oszlopok az október 23-án közös akarat által eggyé kovácsolt, egymásba kapaszkodó tüntető tömeget jelképezik.

ALPÁR IGNÁC DOMBORMŰ

Telcs Ede alkotása. Jelenleg a Vajdahunyad sétányon, a gótikus épületrész falán, a Hunyadi udvar sarkán látható. Felirata: „ALPÁR IGNÁCZ / mesternek / 70-ik születésnapja alkalmából / létesítették barátai és tisztelői / 1925. január 17.” Alpár Ignác építész (1855-1928). Berlinben szerzett építész oklevelet, majd hazatérése után 1882 és 89 között Steindl Imre, később Hauszmann mellett tanársegéd az egyetemen. Számos bérházat, nagypolgári családi házat tervezett, hírnevét középületei alapozták meg. A volt Tőzsde és az Anker biztosító székháza mellett a Vajdahunyadvár épületét tekintik fő művé-nek. A XIX. és XX. század historizáló, késő eklektikus stílusának mestere volt. A levélkeretes, balra néző fejet ábrázoló, kb 80 cm átmérőjű bronz fejdomborművet Alpár barátai és tisztelői állíttatták az építész 70. születésnapja alkalmából.

ANGOL PARK

1912 -ben, az Ős-Budavár helyén megnyílt szórakoztató komplexum.

ARTÉZI FÜRDŐ

A Városligeti tó nagyobb szigetén 1881-ben megnyílt fürdőépület, mely a Zsigmondy Vilmos által fúrt kút kalcium - magnézium -hidrogénkarbonátos gyógyvizét használta. A Széchenyi Fürdő felépítéséig működött.

ARTÉZI KÚT

Zsigmondy Vilmos bányamérnök által feltárt artézi vizes kút a mai Hősök tere területén. Ez a forrás adta a Széchenyi Fürdő 78 Celsius fokos gyógyvizét. Helyét ma a Hősök terén emléktábla jelzi.

BALÁZS MÓR

Mérnök, a Budapesti Városi Villamosvasút Társaság alapító vezérigazgatója. Budapest első villamos vonalának megálmodója, közösségi közlekedési koncepciójának kidolgozója, a →Millenniumi Földalatti Vasút ötletgazdája. Közlekedéstervezési tanulmányait Angliában végezte. 1886 –ban tervet készített „Budapest gőzmozdonyú közúti vaspálya- (gőz-tramway-) hálózata” címmel. Munkásságáért Ferenc Józseftől nemesi címet kapott.

BAROKALDI

Giuseppe Barrocaldi(1827 - 1915) modenai születésű artista, cirkuszigazgató. Az 1860-s években tűnt fel először Pesten. Cirkuszépület híján egy kötelet feszített ki a rondó közelében, és azon belül egyszemélyes cirkuszi produkcióval szórakoztatta a nagyérdeműt. 1871-ben beljebb hurcolkodott a Ligetbe, és a Bethesda kórház közelében a Tüzijáték téren már deszkából, ponyvából ácsolt épületben működött. Az új cirkusz porondján műlovarnők, állatidomárok, lisztes arcú bohócok, hasbeszélők, tűznyelők, kötéltáncosok produkálták magukat.

BARTL JÁNOS

Fogadós, a híres Angol királynőhöz címzett szálloda bérlője. 1842-ben vásárolta meg 12 holdas telkét a Városligetben, a mai Kacsóh Pongrác úti felüljáró torkolatában. A telken álló 15 szobás házat Hild József tervei alapján nyaralószállóvá építtette át. Ma ez az épület a Bethesda kórház része. Az 1860-as években nyaranta itt virágkiállításokat is rendeztek.

BATTHYÁNY ERDŐ

A Városliget elnevezése a XVIII. század végén Batthyány József hercegprímás neve alapján.

BATTHYÁNY JÓZSEF

Esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás (1727-1799), a Városliget tervszerű kiépítésének egyik úttörője. A nagy tekintélyű és jelentős jövedelemmel rendelkező főpap 1799 elején kötött szerződést Pesttel, melynek értelmében a mocsaras, futóhomokkal körülzárt területet a város tulajdonjogának fenntartásával 24 évre díjtalanul bérbe vette. A hét pontban megfogalmazott szerződés értelmében a prímás kötelességéül szabták „a Városerdőt szép és kellemes hellyé alakítani, a közönség szórakozására alkalmassá tenni”. Egy évvel később bekövetkezett halála miatt a tervek nem valósultak meg, kivéve a mai Városligeti tó területén húzódó mocsár lecsapolását.

BEKETOW CIRKUSZ

A Városligeti állandó cirkuszépület legsikeresebb igazgatója Matvej Ivanovics Beketow neve után hívták így a mai Fővárosi Nagycirkusz elődjét. Az odesszai születésű artista, műlovar 1904 és 1928 között igazgatta a ligeti intézményt. Előadásaikra ferenc József két ízben is ellátogatott.

BEM-PETŐFI KÖRKÉP

A hajdani Nagy János utca (mai Benczúr utca) Aréna út (mai Dózsa György út) sarkán épült városligeti pavilonban állították ki 1898-ban. A kép az 1849. március 11-i nagyszebeni csatát ábrázolta, ahol Bem tábornok vezetésével a magyar honvédsereg legyőzte az egyesült osztrák és orosz csapatokat. Mára sajnos a körképnek csupán egyes részletei ismertek: tíz részlet a lengyelországi Tarnówi Körzeti Múzeum tulajdonában, további huszonnégy pedig magángyűjtők birtokában van.

BIKAVIADAL

Krausz Simon bankár, a Krausz és Bettelheim Bankház tulajdonosa, a 1904 –ben beszállt egy pesti Bikaviadal megrendezésének finanszírozásába. Úgy gondolta vonzó turisztikai célpont lehet a látványosan fejlődő Városligetben egy ilyen attrakció, ezért az Állatkerti nagy tó körül 3 szintes, villanyvilágításos arénát építettek. A válallkozás csődbe jutott, csupán néhány előadást tartottak meg.

BORÁROS JÁNOS

1785-ben Pest város tanácsosa. 1790-1807 között főbíró, 1803-1807 és 1827-29 között ügy-vezető helyettes polgármester. 1807-től Pest országgyűlési követe. 1808-tól tagja a Szépítő Bizottmánynak. Boráros közéleti munkásságának egyik legismertebb, maradandó eleme a Városliget fejlesztésében játszott szerepe. Az ő javaslata alapján kezdték a Városliget területét népparkká alakítani.Az első városi tulajdonú ligeti vendéglő szintén az ő kezdeményezésére épült a rondónál.

Page:  1 2 3 4 5... Next »
0-9 Mind A B C D E F G H I J K L M N O P Á Ö Ő
Glossary 2.8 uses technologies including PHP and SQL

Városliget intézményei