Mérnök, a Budapesti Városi Villamosvasút Társaság alapító vezérigazgatója. Budapest első villamos vonalának megálmodója, közösségi közlekedési koncepciójának kidolgozója, a →Millenniumi Földalatti Vasút ötletgazdája. Közlekedéstervezési tanulmányait Angliában végezte. 1886 –ban tervet készített „Budapest gőzmozdonyú közúti vaspálya- (gőz-tramway-) hálózata” címmel. Munkásságáért Ferenc Józseftől nemesi címet kapott.

Giuseppe Barrocaldi(1827 - 1915) modenai születésű artista, cirkuszigazgató. Az 1860-s években tűnt fel először Pesten. Cirkuszépület híján egy kötelet feszített ki a rondó közelében, és azon belül egyszemélyes cirkuszi produkcióval szórakoztatta a nagyérdeműt. 1871-ben beljebb hurcolkodott a Ligetbe, és a Bethesda kórház közelében a Tüzijáték téren már deszkából, ponyvából ácsolt épületben működött. Az új cirkusz porondján műlovarnők, állatidomárok, lisztes arcú bohócok, hasbeszélők, tűznyelők, kötéltáncosok produkálták magukat.

Fogadós, a híres Angol királynőhöz címzett szálloda bérlője. 1842-ben vásárolta meg 12 holdas telkét a Városligetben, a mai Kacsóh Pongrác úti felüljáró torkolatában. A telken álló 15 szobás házat Hild József tervei alapján nyaralószállóvá építtette át. Ma ez az épület a Bethesda kórház része. Az 1860-as években nyaranta itt virágkiállításokat is rendeztek.

A Városliget elnevezése a XVIII. század végén Batthyány József hercegprímás neve alapján.

Esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás (1727-1799), a Városliget tervszerű kiépítésének egyik úttörője. A nagy tekintélyű és jelentős jövedelemmel rendelkező főpap 1799 elején kötött szerződést Pesttel, melynek értelmében a mocsaras, futóhomokkal körülzárt területet a város tulajdonjogának fenntartásával 24 évre díjtalanul bérbe vette. A hét pontban megfogalmazott szerződés értelmében a prímás kötelességéül szabták „a Városerdőt szép és kellemes hellyé alakítani, a közönség szórakozására alkalmassá tenni”. Egy évvel később bekövetkezett halála miatt a tervek nem valósultak meg, kivéve a mai Városligeti tó területén húzódó mocsár lecsapolását.

A Városligeti állandó cirkuszépület legsikeresebb igazgatója Matvej Ivanovics Beketow neve után hívták így a mai Fővárosi Nagycirkusz elődjét. Az odesszai születésű artista, műlovar 1904 és 1928 között igazgatta a ligeti intézményt. Előadásaikra ferenc József két ízben is ellátogatott.

A hajdani Nagy János utca (mai Benczúr utca) Aréna út (mai Dózsa György út) sarkán épült városligeti pavilonban állították ki 1898-ban. A kép az 1849. március 11-i nagyszebeni csatát ábrázolta, ahol Bem tábornok vezetésével a magyar honvédsereg legyőzte az egyesült osztrák és orosz csapatokat. Mára sajnos a körképnek csupán egyes részletei ismertek: tíz részlet a lengyelországi Tarnówi Körzeti Múzeum tulajdonában, további huszonnégy pedig magángyűjtők birtokában van.

Krausz Simon bankár, a Krausz és Bettelheim Bankház tulajdonosa, a 1904 –ben beszállt egy pesti Bikaviadal megrendezésének finanszírozásába. Úgy gondolta vonzó turisztikai célpont lehet a látványosan fejlődő Városligetben egy ilyen attrakció, ezért az Állatkerti nagy tó körül 3 szintes, villanyvilágításos arénát építettek. A válallkozás csődbe jutott, csupán néhány előadást tartottak meg.

1785-ben Pest város tanácsosa. 1790-1807 között főbíró, 1803-1807 és 1827-29 között ügy-vezető helyettes polgármester. 1807-től Pest országgyűlési követe. 1808-tól tagja a Szépítő Bizottmánynak. Boráros közéleti munkásságának egyik legismertebb, maradandó eleme a Városliget fejlesztésében játszott szerepe. Az ő javaslata alapján kezdték a Városliget területét népparkká alakítani.Az első városi tulajdonú ligeti vendéglő szintén az ő kezdeményezésére épült a rondónál.

A Városligetben és Pest több népszerű korzóján felállított fizetős ülőalkalmatosságok közkeletű elnevezése a századelőn. Buchwald Sándor vas- és fémbútorgyáros pályázat útján nyerte el a jogot, hogy a város frekventált helyein (Ferencz József rakpart, Erzsébet tér, Városliget) saját gyártású kerti székeit elhelyezze, és ezeket a leülni vágyóknak bérbe adja. A székjegyek 3 krajcárba kerültek.A Buchwald- székek jó része a II. Világháborúban megsemmisült, a 2000-s évek elején azon-ban eredeti rajzok alapján megkezdődött az újragyártásuk. Jelenleg a Duna-korzón láthatjuk a jellegzetes fémvázas kerti székeket

A városliget közel 70 évig adott otthont rendszeresen a hazai, majd később a nemzetközi ipar termékeit bemutató vásároknak. 1907-től ezért évente tartottak vásárokat az Iparcsarnokban, 1914-től már külföldi kiállítók – Bulgária és Törökország - is szerepeltek a programban. A Trianoni döntést követő rövid megtorpanás után a vásárok népszerűsége rohamosan nőtt. 1924-ben 703 kiállító portékájára 180 ezer látogató volt kíváncsi. 1925-ben megalakult a Vásárvárosok Nemzetközi Szövetsége, melynek Budapest alapító tagja lett és a rendezvény felvette a Budapesti Nemzetközi Vásár nevet. A jelentős érdeklődés miatt ekkor vette kezdetét a vásár terjeszkedése a Ligetben. A vásár terjeszkedése és a látogatók számának növekedése a 60-s évekre egyértelművé tette, hogy a pihenőpark jellegű Városliget alkalmatlan a rendezvény helyszínéül, ezért 1974-ben a BNV elköltözött Kőbányára, a terület pedig visszakapta zöld jellegét.

1946-ban a volt Városligeti Színkör épületében kezdte meg működését. Repertoárján a könnyedebb műfajok, vígjátékok, zenés bohózatok domináltak. Az új társulat 1946 áprilisától októberig tíz bemutatót tartott, melyeken Dajka Margit, Greguss Zoltán és Tolnay Klári is fellépett. Az államosítás során a színház megszűnt, 1951-ben, amikor a Sztálin szobor építésekor a Dózsa György utat kiszélesítették, az épületet elbontották.