Loading
  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg

Városliget lexikon - minden, amit a Városligetről tudni érdemes

Ez a kislexikon 94 címszót tartalmaz.
0-9 Mind A B C D E F G H I J K L M N O P Á Ö Ő
Címszó Jelentés
FELD ZSIGMOND

Pozsonyi születésű német ajkú színész (1849 – 1939), színigazgató a Városligeti Színkör megalapítója, a Városliget egyik legeredetibb, legnépszerűbb alakja, akit mindenki csak Feld Tataként ismert. 1879 –ben bérbe vette a Városligetben álló Arénát, melyet előbb német nyelvű, majd 1889 –től tisztán magyar nyelven játszó színházként üzemeltetett. 50 éves igazgatói jubileumán Klebersberg Kunó oktatásügyi miniszter levélben köszönte meg Feld munkáját, amit a magyar nyelvű színjátszás terjesztése ügyében végzett. 1926 –ban, felesége halála után visszavonult, 1939 –ben halt meg.

FELVONULÁSI TÉR

A Dózsa György útnak az Ajtósi Dürer sor és a Hősök tere közötti szakaszát nevezték így az 50-s évektől. Születése szorosan összefüggött a Sztálin szobor 1951-es felállításával. A kommunista párt vezetői azon a véleményen voltak, hogy a monumentális alkotás csak úgy érvényesülhet, ha előtte, körülötte megfelelő méretű teret biztosítanak. Ezért a Városligetből tetemes nagyságú területet kihasítva 85 m-re szélesítették a Dózsa György utat, lerombolták a Regnum Marianum templomot és a Városligeti Színházat, valamint beljebb helyezték az Állatkert kerítését is. A tér kiépítéséhez 360 méter hosszan 60 ezer m² követ, 48 ezer m² betont, és 10 ezer m² aszfaltot terítettek le. Az így kialakított hosszú, egyenes útszakasz nem csak milliós tömegdemonstrációk megrendezésére vált alkalmassá, de korabeli pletykák szerint repülőgép-felszállópályaként is funkcionálhatott volna, ha a szükség úgy hozza, hogy a pártvezetőknek menekülniük kell. A tér elkészültét követően itt rendezték az április 4-i, május 1-i és november 7-i politikai rendezvényeket illetve a katonai díszszemléket. 2006-ban itt avatták fel az 56-os Emlékművet. A tér neve azóta 56-osok tere.

FESZTY KÖRKÉP

Feszty Árpád Magyarok bejövetele című körképe eredetileg a mai Hősök terén, a Szépművészeti Múzeum helyén felhúzott rotundában volt megtekinthető 1894 és 1899 között. A 15 m magas és 115 m széles kép 14 darabból állt, melyek hat jelenetben mutatták be a Hon-foglalást: 1. A magyar szekerek bevonulása; 2. Árpád győzelme; 3. A lovasroham; 4. A táltos áldozata; 5. Letáborozás; 6. Hadizsákmány. A múzeum felépülte után a Vurstliba, a Mutatványos térre költöztették, a mai Körhinta épülete mögé. Itt már nem volt sikere, az értékes kép folyamatosan pusztult, a II. világháborúban súlyosan megrongálódott. Ma - restaurálás után - Ópusztaszeren látható.

FISCH VARIETÉ

A bajor származású Fisch Ferenc 1892 májusában nyitotta meg német nyelven játszó varietéjét a mai Vidám Park helyén. A kezdeti nehézségek után – a közönség nehezen pártolt el Fisch Király utcai mulatójától – egyre színvonalasabb előadások kerültek színre. Ennek ellenére a Fisch Varieté néhány évad alatt a tönk szélére került ugyanis a Magyar Műszínkör egyedülállóan látványos műsorával átcsábította a közönséget. A tulajdonos megértve az idők szavát, színházát nyári mozgóképszínházzá alakította. Ez lett a sikeres és hosszú életű The Royal Vio mozi, melyet a tulajdonos halála után özvegye vezetett.

FISCHER PÉTER CUKRÁSZATA

Az 1801-ben született, Bécsben és Badenben tanult cukrászmester 1837 –ben nyitotta meg Hébé Kioszkja névre hallgató cukrászatát a belvárosi Szervita téren. Nevezetessége, hogy itt lehetett először Pesten fagylaltot kapni. A sikeres vállalkozó ezután 1842-ben, a mai Hermina kápolna közelében egy nyaralóházat építtetett, melynek szobáit vendégeknek adta bérbe. Ennek az épületnek a földszintjén nyitotta meg a Liget első fagylaltozóját

FISCHHOF GYÓGYINTÉZET

A Priessnitz-hívő szakember fürdőháza a Városliget szélén, a mai Ajtósi Dürer soron, a Vakok Iskolája helyén állt. Az 1855 –ben kialakított, oszlopos tornáccal szegélyezett épületben 24 kényelmesen bútorozott, tágas szoba várta a gyógyulni vágyó vendégeket. A fürdőben izzasztókamrákat, ülőfürdőt és ivókúrára alkalmas gyógyvizes kutat is kialakítottak. 1888 –ig működött, 1892-ben az ingatlant megvásárolta a magyar állam, és helyén felépítette a Vakok Állami Intézetét.

FORMA I

1983-ban, amikor már előrehaladott tárgyalások folytak a FOCA (Forma1 Konstruktőrök Szövetsége) vezetőjével, Bernie Ecclestone-nal egy esetleges magyarországi futam megrendezéséről, komolyan felmerült, hogy annak helyszíne a Városliget legyen. Az útvonal a következő lett volna: Az 56-osok terén lévő start után a mezőny a híd előtt elhaladva ráfordul az Állatkerti körútra, majd elhagyva a Vidámparkot, a Kós Károly sétányon a Sörsátornál kanyarodik balra, és a Városliget körúton halad a Műszaki és Közlekedési Múzeumig. Itt fordul a Zichy Mihály útra, végül a mai Regnum Marianum emlékműnél lett volna a célegyenes. Szerencsére győzött a józan ész, és a Hungaroring Mogyoród mellett épült fel.

FORTUNA MOZI

Az özvegy Fényes Mártonné által alapított egyik első állandó mozi 1902-ben nyílt meg a Panoptikummal és a Barlangvasúttal egy épületben. Az özvegy egyébként olyan híres és megbecsült alakja volt a Városligetnek, hogy amikor 1921-ben egy belügyminiszteri rendelet revízió alá vette a mozi engedélyeket és a Fortuna is veszélybe került, Bródy Ernő képviselő a Nemzetgyűlésben szólalt fel Fényesné védelmében. A mozi 1945-ig üzemelt.

FÁSKÖR

A Városligetben az István út (ma Ajtósi Dürer sor) és Aréna út (ma Dózsa György út) szögében elterülő, fákkal szegélyezett, tágas, kör alakú játszótér. Egyik része, a Fáskör grund, legendás futballcsaták helyszíne volt. Itt rúgta a bőrt a 30-s évek kiváló edzője Jánosi Béla illetve az MTK labdarúgója Cseh Mátyás is. A korabeli legenda szerint mindig az volt a csapatkapitány, aki a labdát hozta. A Liget túloldalán, az Ajtósi Dürer sor elején sokáig egy, az éjszakai életben ismert és hírhedt presszó is őrizte a nevét.

FÉNYES CIRKUSZ

A mai Fővárosi Nagycirkusz közvetlen elődje. Közkeletű nevét bérlőjéről, a volt vezérkari tiszt Fényes Györgyről kapta, aki maga is mutatványos családból származott (apja zenebohóc volt, anyja pedig a Panoptikum tulajdonosaként szerzett hírnevet). A ligeti intézményt igazi modern cirkusszá alakította. 1936 és 1945 között igazgatta.

FÜRDŐK PANORÁMÁJA

Az első, magyar művészek által festett panoráma kép az 1885. évi Országos Általános Kiállításon egy kifejezetten erre a célra emelt épületben került bemutatásra. A tornyos épület a kiállítás központi részén, az Iparcsarnok előtti korzó mellett kapott helyet. Az emeleten a Tátra vidéke című körképet nézhették meg a látogatók, míg a földszinten a hazai fürdőhelyeket mutatták be 14 kisebb panoráma segítségével. 1888-ban lebontották.

0-9 Mind A B C D E F G H I J K L M N O P Á Ö Ő
Glossary 2.8 uses technologies including PHP and SQL

Városliget intézményei